Mitől függ a gáz melegítő hatása?

A földgázból nyerhető energia a fogyasztó gázkészülékén a készülék fúvókájának méretétől, a gáz nyomásától, a gáz fűtőértékétől, a gáz relatív sűrűségétől és az égés hatásfokától függ.

Nem kizárólag a fogyasztónak átadott földgáz fűtőértéke határozza meg a szolgáltatás használati értékét. Az elmúlt közel tíz évben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) minden gázminőséggel kapcsolatos ellenőrzésekor kiderült: egyetlen esetben sem a földgáz minősége volt a fűtőteljesítmény panaszolt csökkenésének indoka.

A gáz melegítő hatását pedig a következő összetevők befolyásolják:

• gázkészülék állapota,
  • az égés hatásfoka (gáz-levegő arány, ha nem áll rendelkezésre elegendő levegő az égéshez, akkor az égés nem lesz tökéletes, vagyis nem szabadul fel a gázból a teljes hőmennyiség, hanem annak csak egy része)
  • a hőátadó felület állapota (ha a hőátadó felület – például por vagy vízkövesedés esetén – megnehezíti a hő átadását a lángtól a melegített anyagnak, például víznek, akkor a hő egy része a füstgázzal együtt távozik, és nem hasznosul)
• milyen hőmérsékletű folyadékot kell felmelegíteni
  • csapvíz hőmérséklete télen +5°C, nyáron +20°C
  • különbség a felforraláshoz szükséges energiában: 20%!
• időjárásfüggő hatások
  • például erős szélben nagyobb a hőveszteség a falakon, ablakokon.

Hatásfok
A földgázból nyerhető energia függ az égés hatásfokától is. A kazán hatásfokán a hasznosított és a bevezetett hőáram arányát értjük.

Hatásfok = hasznos hő / a földgázzal bevitt összes energia

Különbséget kell tenni a méréssel meghatározható égéshő és az ebből számítható fűtőérték között.

Ha az égés során vízgőz is keletkezik, a fűtőérték kisebb lesz. Mivel a földgáz legnagyobb mennyiségben metánt tartalmaz, égése során mindig keletkezik vízgőz:

CH₄ + 2O₂ = CO₂ + 2H₂O

Így a földgáz fűtőértéke jelentősen kisebb, mint annak égéshője.
 

A földgázból kinyerhető energia

A tüzelőanyagból kémiai energia formájában felszabadítható hő a legjelentősebb energiabevitel a kazánba. Értékét a tüzelőanyag tömegáramának és fűtőértékének szorzata adja.

A földgáz kémiai energiája = térfogat x fűtőérték

A fűtőértékből felszabadítható energia mellett a legtöbb egyéb hőbeviteli forrás már elhanyagolható.
Például:

• A tüzelőanyag hőmérsékletéből származó fizikai hőtartalom.
• Az égéshez a környezetből beszívott levegő fizikai hőtartalma.

A bevezetett hőmennyiség ezek alapján: 

Bevitt összes energia =

• a földgáz (fűtőértékéből származó) kémiai energiája
• + fizikai hőtartalma
• + az égési levegő fizikai hőtartalma

Fűtőérték – adatszolgáltatás és ellenőrzés

A fűtőérték a földgáz tökéletes elégetésekor felszabaduló energia mennyiséget jelenti, melynek mértékegysége: "MJ/m³". A földgáz fűtőértéke az OPUS TIGÁZ Zrt. elosztási területén átlagosan 34-34,1 MJ/m³.

Ha a gázszámlán 34 MJ/m³ közeli érték van feltüntetve, akkor a földgáz minősége "átlagosnak" mondható. A szolgáltatott földgáz fűtőértéke azonban a szabványban (MSZ 1648 szabvány) meghatározottak szerint a 34 MJ/m³ –től, ±5%-al eltérhet, ami azt jelenti, hogy a fűtőértéknek 32,3 - 35,7 MJ/m³ közötti értéktartományban kell lennie. 

A fűtőérték állandó értéken tartására, vagy annak megváltoztatására a földgázelosztónak nincs lehetősége, sem szándéka. A szolgáltatott földgáz összetételének folyamatos elemzését, a joghatályos gázminőségi mérést a hatósági engedéllyel rendelkező FGSZ Földgázszállító Zrt. hitelesített mintagázzal kalibrált műszerrel ún. kromatográfokkal végzi az átadási pontokon, a földgázelosztó ezt a folyamatot csak ellenőrzi. Tehát a szolgáltatott gáz minősége az elosztó rendszerbetáplálási pontjain már adott. A fogyasztók jellemző fűtőértéke úgynevezett "fűtőérték övezetenként” kerül megállapításra annak megfelelően, hogy mely betáplálási ponthoz tartozik az adott fogyasztó. A berendezések a földgáz összetételét és minőségi paramétereit határozzák meg köztük a fűtőértéket is.

A havi átlagfűtőérték meghatározásának alapja a gázösszetételt megállapító és regisztráló kromatográf mérési adatai. A műszer minden nap reggel, azonos időpontban automatikusan hitelesíti önmagát a hatóság által rendelkezésre bocsátott etalon gázzal, és eltérés esetén hibát jelez. A hibát a szállító azonnal javítani köteles. A gázösszetételt a kromatográf minden esetben a földgáz elégetésével állapítja meg. A gázkromatográf négy percenként mintát vesz a vezetékben áramló földgázból. A berendezés összehasonlítja az Országos Mérésügyi Hivatal által bevizsgált minta földgáz és a vezetékrendszerből kivett szolgáltatott földgáz összetételét. ¬A gázkromatográfok 0,1% pontossággal mérik a gáz fűtőértékét. A mérések eredményeit folyamatosan dokumentálják. 

Az így meghatározott összetételből napi átlagot képeznek, és ennek alapján történik a szállítórendszer kiadási pontjain a földgáz minőségének és energiatartalmának elszámolása.

A földgázszállító rendszer kiadási pontjaira kiállított bizonylat ezekkel a napi átlagos fűtőértékekkel megfelelő alapot jelent a szolgáltatónak a fogyasztónál jelentkező tényleges energiamennyiség korrekt számlázására.

(A vizsgálati módszereket tartalmazó szabványok: MSZ ISO 6974, MSZ ISO 6976.)