Mi is a földgáz?

A földgáz a legszélesebb körben hasznosított hagyományos (fosszilis) tüzelőanyag. Segítségével hőenergiát állítanak elő kemencékben, kazánokban, szárítókban és egyéb ipari berendezésekben, emellett használják vegyipari alapanyagként, valamint erőműi felhasználásának elsődleges célja a villamos energia előállítása. A lakosság elsősorban lakások fűtésére, melegvíz előállítására és főzésre használja, de gépjárművek üzemanyagaként is egyre elterjedtebb. 

A földgáz nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m³ míg a levegőé 1,293 kg/m³). A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m³ megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15°C-on 1 m³), de a fogyasztókkal az energiatartalma alapján, MJ-ban számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m³) és a mennyiség (m³) szorzata.

Tipikus gázösszetétel:

• 97% Metán (CH₄)
• 0,919% Etán (C₂H₆)
• 0,363% Propán (C₃H₈)
• 0,162% Bután (C₄H₁₀)
• 0,527% Szén-dioxid (CO₂)
• 0-0,08% Oxigén (O₂)
• 0,936% Nitrogén (N₂)
• Nemesgázok (He, Ne, Ar, Xe) nyomelemként

A felsorolt komponensek mindegyike színtelen, szagtalan. Egyes helyeken a földgáz tartalmazhat kén-hidrogént (H₂S), amit jellegzetes „záptojás”-szag jellemez. A földgáz jellegzetes szaga a nagyon kis mennyiségben adagolt speciális szagosító anyagtól származik, ami a tetrahidrotiofén – THT, (CH₂)₄S - és a terc-butil-merkaptán – TBM, (CH₃)₃CSH - fele-fele arányú keveréke.

A földgázt biztonsági okokból szagosítják, ezáltal megkönnyítve a gázszivárgás észlelését és lehetővé téve a robbanásveszély gyorsabb elhárítását. A szagosító anyagot általában a nemzeti gázszállító-rendszeren adagolják a földgázhoz, így a kereskedőkhöz, szolgáltatókhoz már szagosított gáz érkezik.
A víztartalom általában nagyon kicsi (10-40 mg/m³), ezt a gázszállító eltávolítja a fagyásveszély megelőzéséhez. A földgáz tökéletes égése során kék lánggal ég, káros égéstermékek, füst, korom, hamu nélkül, igen alacsony szénmonoxid- és kéndioxid-kibocsátással, ezáltal környezetvédelmi szempontból a legtisztább energiahordozók egyike és nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás mérsékléséhez.